Az MI buktatói a jogi szakfordításban
Előszeretettel használjuk a mesterséges intelligencián alapuló nyelvi fordító eszközöket, amelyek a hétköznapi fordítási feladatokban valóban segítségünkre lehetnek. Egy egyszerűbb leírást vagy cikket könnyedén átültethetünk másik nyelvre a DeepL, Google Translate vagy akár a ChatGPT segítségével. A szakfordítás, és különösen a jogi szakfordítás területén azonban számos veszéllyel kell számolnunk, ha pusztán az MI alapú fordításokra támaszkodunk. Kiválthatja-e a jogi szakfordítást az MI? Ez a kérdés foglalkoztatta leginkább a Proford (Professzionális Fordításszolgáltatók Egyesülete) Workshop résztvevőit az április 18-i rendezvényen. Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a válasz: jelenleg nem. Azonban ahhoz, hogy jobban megértsük miért nem alkalmas most még az MI a jogi szakfordítók teljes mértékű helyettesítésére, valamint milyen új távlatokat nyithat az MI a fordítás jövőjében, érdemes cikkünket végigolvasni.
Hitelesség és felelősség kérdése
A jogi szakfordítás magában foglalja a jogszabályok, jogi szerződések, bírósági dokumentumok, jogilag kötelező erejű döntések, vagy ÁSZF-ek fordítását. Fontos kritériuma a pontosság, hogy hűen adjon át jogi fogalmakat, terminológiákat, valamint a jogi rendszer sajátosságait és nyelvezetét a célnyelvre. Emellett a jogi szakfordításnak figyelembe kell vennie a kulturális különbségeket és az adott jogrendszer sajátosságait is. Már egyetlen árnyalatnyi eltérés is jelentős jogi következményekkel járhat.
Mindezek tükrében joggal merülhet fel a kérdés, hogy a csak az MI segítségével fordított anyagok tekintetében ki vállalja a felelősséget egy esetleges félrefordításért vagy a rosszul értelmezett tartalmakért? Az MI biztosan nem. Még a ChatGPT is felhívja a figyelmet arra, hogy időnként elkövethet hibákat, ezért mindenképp szükséges ellenőrizni a végeredményt.
Ezzel szemben a fordító a fordítás pontosságáért felel, és ezt záradékban tanúsítja a hiteles fordítás (certified translation vagy a még magasabb szintű sworn translation) esetében. Amennyiben a fordítás nem megfelelő, a szakfordító felelősséggel tartozik a megbízó felé, tehát garanciát vállal a minőségre.
Az MI legfőbb hiányosságai a jogi szakfordításban
A hitelesség és a felelősség kérdésein túl, további három fontos tényezőt érdemes kiemelni, mint hiányosság az MI részéről a jogi szakfordítások területén: a háttérismeretek hiánya, a cél- vagy forrásnyelv jogszabályi környezet ismeretének hiánya, valamint a kontextusba helyezés hiánya. Ezek a kis hibák azonban akár súlyos etikai és jogi következményekhez is vezethetnek. Így például a szerződés egyes rendelkezései értelmetlenné válhatnak, vagy éppen helytelen jogalkalmazás és inkoherens tartalom lehet az MI használat következménye.
Mindezek mellett érdemes azt is figyelembe venni, hogy az MI alapú fordítói eszközök bizonyos memória és szövegkorláttal rendelkeznek, valamint a szerkesztési lehetőségek és a végeredmény attól függően is változhat – elsősorban a megfogalmazás minőségében -, hogy az ingyenes vagy az előfizetéses verziót használjuk.
Hogyan alkalmazhatjuk mégis az MI-t?
Az MI alapú szakfordítás jelenleg csak humán vezérelt környezetben működik jól. Mint a legtöbb területen, így a jogi szakfordításban is elengedhetetlen az utószerkesztés és a kontroll az MI által előállított fordítások esetében.
Az Európai Unióban azonban már megkezdődött egyfajta stratégia és akcióterv kidolgozása a mesterséges intelligencia beemelésére a jog, valamint a jogi fordítás területére. A fordításban a legfőbb szerepét jelenleg a nyelvi akadályok csökkentésében látják, például jogi folyamatok, ügyintézések során.
Kiválthatja-e a jogi szakfordítást az MI?
Az MI általában hatékony lehet a rutinszerű, ismétlődő feladatokban, olyan fordítások esetén, ahol a nyelvi összefüggések viszonylag egyértelműek. A jogi szakfordítás esetében a kontextus, a kultúra, a precedens és a jogi terminológia mély megértése kulcsfontosságú. Ezen túlmenően, a jogi szövegek gyakran olyan nyelvi árnyalatokat is tartalmaznak, amelyek továbbra is emberi értelmezést igényelnek. Ezeket az MI még nem képes teljes mértékben megérteni, sem átadni.
Ezért, bár az MI jelentős támogatást nyújthat a jogi szakfordítások terén, továbbra is szükség lesz a humán szakfordítókra, különösen azokban az esetekben, ahol a pontosság, a kontextus és a kulturális nüanszok kiemelkedő fontossággal bírnak. Ahhoz, hogy a generatív nyelvi modellek képesek legyenek a természetes nyelven alapuló adatok előállítására és értelmezésére a jogi területen, még sokkal több “tanulóadatra” van szükség. A tanulási folyamat során a modelleknek arra kell törekedniük, hogy minél pontosabban és következetesebben tanulják meg az adatokat, és figyelembe vegyék azok sokféleségét és különbözőségét is. Jelenleg és valószínűleg még jó ideig az MI és az emberi fordítók együttműködése lehet a leginkább ideális megoldás a gyors és pontos jogi szakfordítások eléréséhez.
