A diplomáciai és a politikai életen kívül is adódhatnak olyan helyzetek amikor tolmácsolásra van szükségünk. Akár olyan hétköznapi helyzetekben is, mint amikor a nyaralás során orvosi ellátásra szorulunk, vagy az ellopott iratainkat szeretnénk pótoltatni, jól jöhet a tolmács szolgáltatás. Ráadásul sokszor nem csak a nyelvi különbségek, hanem a kultúrák közötti különbségek is akadályozhatják a hatékony kommunikációt. Az üzleti életben bár az angol nyelv ismerete alapelvárás, mégis számos olyan helyzet adódik, amikor érdemes tolmácsok segítségével kommunikálni üzleti partnereinkkel. Minden szituáció más-más tolmácsolási szakértelmet és technikát követel meg. Nem mindegy, hogy egy konferencia előadásán kell az előadó beszédét fordítani vagy egy szűk körű üzleti tárgyaláson a felek között szükséges közvetíteni. Nézzük mikor érdemes tolmácsot fogadnunk és milyen tolmácsra lehet szükségünk?
Miért jobb szaktolmácsra bízni a nyelvi közvetítést?
A tolmácsok hivatásuknál fogva nem csak az adott nyelveket ismerik jól, hanem az országok kultúráját is. Nem csak szavakat és mondatokat fordítanak, hanem azok mélyebb értelmét és a kulturális kontextust is átadják. Pontosan ezért jogos a kérdés, hogy mikor, milyen szituációban milyen tolmácsolásra van szükségünk.
Az tolmácsok szerepe az információk továbbítása, ezért nem adnak hozzá vagy vesznek el semmit a fordításból. Objektíven adják át az információt, véleményt még véletlenül sem fogalmaznak meg a tartalommal kapcsolatban, sem szavakkal, sem gesztusokkal vagy mimikával. Ez segít megőrizni az eredeti üzenet és gondolatok tisztaságát, elkerülve a tévesztéseket vagy félreértéseket. Emellett természetesen rendelkeznek megfelelő diplomáciai érzékkel ahhoz, hogy ne fordítsanak le olyan véletlen megjegyzéseket, amelyek akaratlanul ugyan, de sérthetik a másik felet.
Ezen felül minden tolmácsnak megvan a saját szakterülete. Vannak, akik a jogi, mások a műszaki, orvosi vagy az általános üzleti nyelvezetet ismerik jobban. Ez különösen fontos olyan területeken, ahol szakterületi nyelvezetet vagy technikai részleteket kell tolmácsolni.
Szemben azzal, amikor például a saját kollégáink tolmácsolnak, a profi tolmácsok meg tudják osztani figyelmüket a beszélő és az elhangzott szöveg között. Nincs szükség arra, hogy a beszélő a mondandója közben folytonosan várakozzon a fordítás befejezésére. Ez nagyban befolyásolhatja a megbeszélés gyorsaságát és a fordítás pontosságát is.
Ahány szituáció, annyiféle tolmácsolásra lehet szükségünk, azaz több lehetőség közül választhatunk
Nézzük, melyek a leggyakoribbak:
1. Szinkrontolmácsolás
A szinkrontolmácsolás az egyik leggyakrabban alkalmazott tolmácsolási forma. Ennél a módszernél a tolmács a beszélővel egyidejűleg fordítja annak szavait a hallgatóság nyelvére. Általában nagyobb eseményeken, konferenciákon, és tárgyalásokon alkalmazzák, ahol az előadók különböző nyelveken beszélnek, de a hallgatóság számára az információk megértése érdekében szinkrontolmácsok állnak rendelkezésre. A tolmácsok a tolmács fülkében ülve fordítják az előadást az adott nyelvekre. A szinkrontolmácsolás előnye, hogy azonnali fordítást tesz lehetővé, hiszen a tolmács mindössze egy-két tagmondattal lemaradva fordítja az elhangzottakat, így gyakorlatilag folyamatos a párbeszéd és az interakció a résztvevők között. Hatékony, mivel nem szükséges megszakítani a kommunikációt a tolmácsoláshoz. Ez a tolmácsolási forma nagyfokú koncentrációt igényel, ezért a tolmácsok megközelítőleg fél óránként váltják egymást a tolmács fülkében.
2. Fülbesúgás
A fülbesúgás során a tolmács, az ügyfél vagy beszélő fülébe súgja a fordítást, miközben a beszélő folytatja a mondandóját. Ez a forma általában kis létszámú hallgatóság esetén használatos, például tárgyalásokon vagy interjúkon. A tolmácsolás diszkrét formája, nem zavarja meg a kommunikációt. A beszéd folyamatos lehet, nem kell megvárni a tolmácsot. Azonban ez a technika valóban csak kislétszámú hallgatóság esetén működhet. Nagyobb hallgatóság esetén már zavaró lehet az alapzaj, illetve az üzleti etikett szempontjából sem illendő az ilyen típusú kommunikáció.
3. Konszekutív, vagy követő tolmácsolás
A konszekutív tolmácsolás során a tolmács az előadás, monológ vagy beszéd után visszaidézi és tolmácsolja a hallgatóság számára a tartalmat. Ez a módszer formálisabb eseményeken, mint például konferenciákon, kiállítás megnyitókon vagy díjátadókon gyakori. Tipikus élethelyzet, amikor a nagykövetségi fogadáson a nagykövet beszédét interpretálja a tolmács. A konszekutív tolmács szó szerint megjegyzi a beszédet, majd a nagykövet után tolmácsolja azt a vendégek számára. Ez a módszer időben kicsit hosszabb, mivel a beszélőnek meg kell várnia, amíg a tolmács visszaidézi a szöveget, azonban a formális eseményeken bevett szokás.
4. Kísérő tolmácsolás
A kísérő tolmácsolás az előző pontban említett konszekutív tolmácsolás informálisabb változata. Gyakran alkalmazzák gyárlátogatások során vagy turisztikai programokon, de az is előfordulhat, hogy a tolmács hivatali ügyintézés közben kíséri a megbízót. Ez a típusú tolmácstechnika sokkal személyesebb és közvetlenebb kommunikációt tesz lehetővé, ráadásul segít a megbízónak is jobban eligazodni az idegen kultúrában.
5. Távtolmácsolás
A távtolmácsolás lehetőséget ad a tolmácsnak, hogy távolról, például telefonon vagy videó híváson keresztül végezze a tolmácsolást. Ez különösen előnyös olyan helyzetekben, amikor a résztvevők földrajzilag távol tartózkodnak egymástól. Rugalmas megoldás, hiszen lehetővé teszi a távoli elérést is. Hátránya, akárcsak az online megbeszélések esetében, az internetkapcsolat minősége és a metakommunikáció hiánya. A résztvevőknek nagyon kell figyelni egymásra és a tolmácsra is, hogy ki-mikor jut szóhoz. Viszont nagy előnye, hogy azonnali segítséget jelenthet orvosi ellátás vagy jogi, hivatalos ügyintézés során.
